Annyira szerintem nem különc szerelmes vers mint a Héja-nász az avaron de azért ez se azt az idilli képet vetití elénk.
Magukat fekete párnak írja le, akik elrontják a jó hangulatot. Saját "rossz kedvüket" vetítik a többi ifjú párra, amitől elég fagyos hangulat lesz a teremben. Ady ezt a téli szél zúgásához hasonlítja.
Persze ez valószínüleg csak költői túlzás. Biztos megdöbbentő látvány lehet egy vidám bálon egy full fekete pár de attól még nem áll meg az élet. És biztos nem ronthatják el egész estére a hangulatot. Egy kicsit megbámulják őket és mindenki táncol tovább. Esetleg a hátuk mögött sugdolóznak egy kicsit és folytatódik minden tovább.
Csak a nagyobb hatás érdekében a költő ezt nem írta.
Ady Endre: Lédával a bálban
2010.04.02. 13:35Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://benceblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr901889447
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
oFő 2010.04.04. 13:19:33
pont ez a szimbolizmus lényege. nincs szó itt semmiféle bálról, ahova Ady elment volna Lédával, hanem arról, hogy az általa jelképezett újfajta szerelemfelfogás beszüremkedik a köztudatba - a költészetbe, és megkeseríti a szerelemről mint bájos tejhabidillről daloló költők szájízét.