Sokat gondolkoztam mi lehetett az élethelyzet a mű keletkezésekor. Arra jutottam, hogy nem tudott megélni a költészetből és a sok költekezése miatt eladósodott. Kóborolt a világban és a hibáiból semmit se tanulva nem keresett magának normális munkát, hanem tapasztalatairól írt egy újabb verset.
A vers önmagában nem lett rossz. Ötletesen írja le az szabad ég alatt töltött estéit. Az emberben nem az a látszat van, hogy a szerencsétlen csavargó lyukas nadrággal az árokban tölti az estét. Hanem a nagy utazó épp nem talált szállást magának és a csillagokkal teli szabad ég alatt tölti az éjszakát. Ez ügyes húzás, mert szerintem valójában az első eset áll fent. A végére se hagy alább optimizmusa és nem is gondol bele saját helyzetébe hanem csak "rímel".
Megmondom őszintén én nem tudnék így élni és valószínüleg (mindenki legnagyobb megkönnyebbülésére) sose lesz belőlem költő. De azt hiszem jól is van ez így.
