Hát ez aztán a szerelmes vers. Ha én meglátnék egy dögöt tuti elkerülném már csak a szag miatt is. Ráadásul ha az ember a szerelmével van. Nem odamenni nézegetni benne a férgeket és plusszba a nőhöz hasonlítani a bűzlő tetemet. Biztos én nem értem a kor üdvarlási szokásait, de nekem furcsa, mégis lehet az "egyedi megközelítésmód" bejött a nőnek. De az biztos, hogy jobb és emlékezetesebb így mintha egy nyálas beszélgetős délután képét írta volna le. Attól még szerintem a történet egy hatalmas pofonnal végződött amit a költő bölcsen nem vetett papírra.
Baudelaire: Egy dög
2009.12.27. 20:37A bejegyzés trackback címe:
https://benceblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr891626952
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.