Első olvasásra eléggé furcsának találtam a művet. A végére teljesen egyetértettem az íróval."Hogy választhat valaki magának ilyen témát?" Ez úgy a nyári szünet közepén lehetett.
Aztán másodszor is nekiveselkedtem emlékezet frissítés céljából, mivel nekem kellett szinte az egész osztály előtt előadnom. Felkészülve a borzalmakra sokkal jobban tetszett. Tudtam értékelni benne a társadalomkritikát amit Gogol belecsempészett. A korhű leírást az orosz emberekről akik kicsitsem vetették meg az alkoholt, ezért néha egyáltalán nem tudták mi is történt az előző nap. Még nevetni is tudtam az "emberi alakot" öltött orron, vagy az olyan dolgokon, hogy még az író se tudja miről szól a beszélgetés. A mű csattanója, hogy a hiú Kovaljovot, aki mindig nagyobbnak és méltóságteljesebbnek akar látszani, mint aki valójában. A saját Orra küldi el melegebb éghajlatokra. Ezeket beleszámítva és levonva azt, hogy végülis senki nem tudja mi lett az Orral és, hogy került vissza Kovaljov orra a helyére.
Összességében nekem azért tetszett.